Kína elnöke, Hszi Csin-ping, áttörő kezdeményezéseket ismertetett a megújuló energia termelésének növelésére irányulóan egy nemrégiben tartott beszédében a Tökéletes Népszerűség Csarnokában Pekingben.
Az új politikai keretrendszer keretében jelentős javításokat terveznek a kormány támogatásának irányába a tiszta energiaforrások, mint például a hidrogén, tervezése, fejlesztése, hasznosítása és tárolása terén.
Hszi Csin-ping hangsúlyozta a fenntartható gyakorlatok felé való átmenet fontosságát, jelezve a környezetbarát energiatételek hagyományos forrásokkal szembeni prioritásának elmozdulását.
Az új megközelítés kulcsfontosságú aspektusai közé tartozik a kutatás és az innovatív technológiák alkalmazása iránti széleskörű támogatás, hogy kihasználják a hidrogén teljes potenciálját, mint megújuló forrást.
Továbbá, a hidrogén árképzési mechanizmusa a szabályozási irányelvek által meghatározott kiigazításoknak lesz alávetve, hogy ösztönözze a tiszta energia szektor szélesebb körű alkalmazását és befektetéseit.
Ez a jövőorientált stratégia hangsúlyozza Kína elkötelezettségét a zöldebb gazdaság előmozdítása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése iránt, egybeesve a globális klímaváltozás elleni küzdelem erőfeszítéseivel.
A nemrégiben Hszi Csin-ping által bejelentett megújuló energia termelésének növelésére irányuló politikai változásokon túl fontos figyelembe venni a kínai kormány által meghatározott konkrét célokat a megújuló energiaforrások arányának növelésére a teljes energiamixben. Az egyik kulcskérdés, amely felmerül:
Mik a kínai kormány által meghatározott konkrét numerikus célok a megújuló energia százalékos arányára vonatkozóan, amelyet a következő évtizedben integrálni kívánnak a nemzeti energiahálózatba?
Válasz: A kínai kormány ambiciózus célokat tűzött ki, hogy a megújuló energia legalább az ország teljes energiafogyasztásának 25%-át tegye ki 2030-ra.
Mindazonáltal ennek a célnak az elérése számos kihívással és vitával jár, az egyik ilyen a megújuló energiaforrások, mint például a nap- és szélenergia, ingadozásának kérdése. E források ingadozása az energia termelésének ingadozásaival járhat, ami hatással lehet a hálózat stabilitására és megbízhatóságára.
Másik kulcsfontosságú kihívás az, hogy jelentős befektetés szükséges a nemzeti hálózati infrastruktúra korszerűsítéséhez és bővítéséhez, hogy fogadni tudja a megújuló energia növekvő árufelosztását. Ehhez új átvivő vonalak és hálózati összeköttetések kiépítése szükséges, hogy hatékonyan eloszthassák az energiát a megújuló forrásokból az ország egész területén.
Az új politikai változások előnyei közé tartozik egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb energiagazdaság, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, és a fosszilis tüzelőanyagokkal való kisebb mértékű támaszkodás. Emellett a megújuló technológiák kutatásának és innovációjának hangsúlyozása gazdasági növekedést és új munkahelyeket teremthet a tiszta energia szektorában.
Másrészt, potenciális hátrányok léphetnek fel a megújuló energiaforrásokra való átmenet kezdeti magas költségeiből, valamint a gondos tervezés és szabályozás szükségességéből a megszakadó megújulók zavartalan integrálása érdekében az energia rendszerbe.
A kínai megújuló energia politikáiról és kezdeményezéseiről további információért látogassa meg a Nemzeti Energiagazdasági Hatóság hivatalos weboldalát a nea.gov.cn címen.
